A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem hallgatói 18 első, 14 második és 16 harmadik helyezést szereztek, továbbá 25 különdíjat hoztak el a XXXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudományi Szekciójából, amit 27 tagozatban rendeztek meg az Állatorvostudományi Egyetemen március 29-31. között. A Budai Campus 30, a Szent István Campus 25, a Georgikon Campus és a Kaposvári Campus 7-7, a Károly Róbert Campus és a szarvasi képzési hely résztvevői 2-2 helyezést és különdíjat gyűjtöttek össze.
A szekció március 31-i záróülésén Dr. Pénzes Béla professor emeritus, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) alelnöke, az Agrártudományi Szakmai Bizottság elnöke és Dr. Rácz Bence egyetemi docens, a szekció ügyvezető elnöke értékelte az elmúlt két nap munkáját. A szakmai bizottság 80 helyezésről és 40 különdíjról döntött, s kihirdették a Pro Scientia Aranyérmesek Társasága díját is.
Dr. Pénzes Béla megemlékezett arról, hogy 1973-ban Debrecenben végzős kertészmérnök hallgatóként nagy izgalommal várta az eredményhirdetést. Közel 50 év távlatából is úgy érzi, hogy az akkori konferencia élményei meghatározóak lettek számára. Az informatikai lehetőségek meg sem közelítették a maiakat, de a diákkörnek akkor is, ma is mesterek és tanítványok együttműködése a lényege. A diákköri munka tartalma az ismeretlen megismerése, amire minden korban kőkemény munkára van szükség. Eredmények és kudarcok váltják egymást e tevékenység során, hiszen milyen kutatás lenne az, tette hozzá, aminek már előre látni lehetne az eredményét.
Ötven év alatt nagyot változott a világ, benne az agrárium és az oktatás is, a tudományos diákköri munka a minőségi oktatás egyik értékmérőjévé vált. Jó tanár az, akinek tanítványai vannak, akik messze túljutnak majd mesterükön. Hallgatói bárkinek lehetnek, de a tanítványokat ki kell érdemelni, szögezte le az OTDT alelnöke.
Dr. Pénzes Béla arra is kitért, hogy most egy új intézmény, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem jött létre. Megállapította, hogy a magyar vidéknek, a magyar mezőgazdaságnak, beleértve az élelmiszeripart is, soha nem volt nagyobb szüksége az innovációt valóban megalapozó originális hazai kutatásokra, mint napjainkban. Ez lehet a versenyképesség záloga, és reméli, hogy ez a kihívás megszólítja a jelenlévő diákkörös hallgatókat is.
Dr. Rácz Bence, a szekció ügyvezető elnöke arról számolt be, hogy két nap alatt 241 előadás hangzott el. Többen és többször is úgy érezték, hogy a hallgatók még jobban is adnak elő, mint az egyetemi oktatók, ami nagy büszkeséggel töltötte el a témavezetőket. Mint hangsúlyozta, a fiatal tudósoknak óriási a felelősségük abban, hogy a jelen helyzetben megfelelő módon képviseljék a tudományt és ne elnagyolt blogbejegyzések vagy népszerű közösségi médiában megjelent túlzó vélemények alapján alakuljon ki a társadalom véleménye a tudományról és a pandémiáról. Nemcsak az a fontos, hogy magas idézettségű szaklapokban publikáljanak, hanem az is, hogy ne engedjék olyan véleményekkel félrevezetni a társadalmat, amelyeknek semmi közük nincs a tudományhoz.
Dr. Szendrő Péter, az OTDT elnöke értékelésében elmondta, jól döntöttek a múlt évben, amikor az online konferenciák megrendezéséről határoztak. Felhívta a figyelmet arra, hogy idén május közepéig jelentkezhetnek a tagozati első helyezettek a Pro Scientia Aranyérem elnyerésére, az intézmények pedig a tehetséggondozásban tartósan kiemelkedő oktatóikat jelölhetik a Mestertanár Aranyérem kitüntetésre. A konferencia szekcióüléseit követően a tagozatok első helyezettjei meghívást kapnak a legjobbak OTDK szekciónként szervezett gálájára, novemberben pedig az MTA dísztermében kerül sor a XXXV. OTDK zárására. Addig azonban még további 15 szekcióülés következik.
Az Agrártudományi Szekció záróünnepségén Prof. Dr. Sótonyi Péter átadta a szekció stafétáját Prof. Dr. Gyuricza Csabának, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorának. A MATE Kaposvári Campusa lesz a 2023. évi Agrártudományi Szekció rendezője.
A staféta átvétele után a MATE rektora elmondta, hogy a tehetséggondozás nemzetközileg is elismert színtere a tudományos diákköri munka és az erre épülő mozgalom, amely immár hét évtizede jelen van a hazai felsőoktatási intézményrendszerben. Számtalan eredménye mellett sok-sok személyes élménnyel és történettel is gazdagította a magyar tudomány világát.
Megemlítette, hallgatóként két alkalommal is volt szerencséje tudományos diákköri dolgozatot benyújtani, majd ezt követően témavezetőként dolgozott. Volt kari TDK-titkár és -elnök is. Nagyon büszke arra, hogy elnyerte a diákkör legrangosabb elismerését, a Pro Scientia Aranyérmet, amit 1995-ben a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől és Dr. Szendrő Péter OTDT-elnöktől vett át. Most pedig abban a megtiszteltetésben lehet része, hogy alma matere rektoraként vette át a soron következő OTDK Agrártudományi Szekciójának rendezői stafétáját.
A MATE nevében új, de jogelőd intézményeit tekintve valamennyi campusa tradíciókkal rendelkezik és a TDK elkötelezett híve. Oktatóként az a feladatunk, hangsúlyozta Prof. Dr. Gyuricza Csaba, hogy támogassuk tanítványainkat, felkészítsük őket és példát mutassunk abban, hogy tudásukat folyamatosan fejlesztve miként válhatnak egyre jobb szakemberré.
Persze nincs könnyű dolgunk, hiszen soha nem fejlődött olyan iramban a tudomány, mint éppen napjainkban. Jól szemléltetik ezt Bay Zoltán világhírű magyar tudós gondolatai, aki szerint az emberiség fejlődése hihetetlen ütemű, minden egykori álmot felülmúló és a legmerészebb fantázia is ólomlábakon jár a valósághoz képest. Különösen igaz ez a XXI. századra és az agrártudományra. Végül a MATE minden munkatársa nevében ígéretet tett arra, hogy a lehető legjobb képességünk szerint visszük tovább a TDK 70 esztendeje égő lángját.
Intézményünk diákköröseinek eredményeit az alábbi táblázatban közöljük.