Agrár-felsőoktatásunk újjászületésének mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem létrejötte, mondta a március 25-én megrendezett AGRO UNI online konferenciát köszöntő Dr. Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára. A fórumon tartott előadásában Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora hangsúlyozta, hogy az agrárium csúcstechnológiai ágazattá vált, aminek a változásai rendkívül gyors alkalmazkodást igényelnek és ehhez a felsőoktatásnak is igazodnia kell.
Az agráriumról digitalizáció nélkül ma már alig lehet beszélni, hangsúlyozta Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője. A képzéstől a termelés napi ügymenetéig használni kell az adatokat, ha hatékony mezőgazdaságot akarunk. Rámutatott arra, hogy a tudásmegosztás lehetősége globálissá vált, nincs fizikai akadálya a tudás elérésének. Kiemelte, hogy mára kialakult egy régóta várt csomósodási pont, „gravitációs tér” a magyar felsőoktatásban, s ez a MATE. A magyar agrárium – hagyományainak ellenére – hatékonyság szempontjából sajnos nem áll jól. Ezen az ágazat mai vezetőinek kell változtatniuk.
Dr. Bódis József államtitkár elmondta, hogy a hazai felsőoktatás még a pandémia által sújtott helyzetben is képes volt a gyors alkalmazkodásra, amiért köszönetét fejezte ki minden egyes, ezt elősegítő szereplőnek. Magyarországnak olyan felsőoktatási rendszerre van szüksége, folytatta, amely a társadalmi versenyképesség, a fiatal generáció karriercéljai mellett hosszú távon szolgálja a fenntarthatóságot, sőt, a nemzeti önfenntartás képességének erősítését is. Ebben az önfenntartásban az egyik legfontosabb elem az élelmiszerbiztonság folyamatossága, amely nem csupán a mennyiséget, hanem a minőséget is szavatolja. Éppen ezért döntött úgy a kormány, hogy a hazai agrár-felsőoktatást – amely versenyképességben jelentősen lemaradt a toplistás európai egyetemek mögött, képzései nem álltak összhangban a piaci igényekkel – ehhez a nemzetbiztonsági igényhez igazítja. A változáshoz azonnali modernizálásra volt szükség. Nem várhatott tovább egy átfedésektől mentes, hatékony intézményrendszer létrehozása, amiben a hallgatók világszínvonalú, tudományosan megalapozott gyakorlati tudást kaphatnak, amellyel megbecsülést vívhatnak ki a maguk számára. A hazai agrár-felsőoktatás újjászületésének mérföldköve az alapítványi fenntartású MATE létrejötte.
Az agrár-felsőoktatás szerepe az elmúlt időszakban felértékelődött, még akkor is, ha ez nem tudatosult kellőképp a társadalomban, hangsúlyozta Prof. Dr. Tossenberger János, a Magyar Rektori Konferencia Agrártudományi Bizottságának elnöke. Napjaink robbanásszerű műszaki technikai fejlődésének fő mozgatórugója az informatika, ezen belül az agrárinformatika és a digitalizáció. Az ágazatok között e téren lépéselőnyben van a növénytermesztés, ahol a precíziós gazdálkodás egyre szélesebb körben terjed el. A gazdálkodást támogató ismeretek nélkül ma már nem lehet hatékony, versenyképes az élelmiszer-alapanyagok előállítása.
A konferencia elsődleges közönségéhez, a doktoranduszokhoz szólva leszögezte, hogy az innováció alapja továbbra is a kreativitás, de az agrárinnovációnak tudományos alapokra kell épülnie. A kreativitás csak akkor válik innovációvá, ha az meg is valósul, azaz az elképzelést, a koncepciót a napi gyakorlatban sikeresen alkalmazzák, tehát a kreativitás innovatív produktummá válik.
Prof Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora előadásában emlékeztetett arra, hogy az elmúlt harminc évben szakadatlan átalakítások zajlottak a magyar agrár-felsőoktatásban. Sajnos mégsem az történt, aminek kellett volna. Az integrációk, változtatások nem állták ki az idő próbáját. A MATE létrehozása során a hibákból tanulni próbálva időtálló, a nemzetközi trendekhez, a társadalom és a piac elvárásaihoz igazodó univerzitás kialakítására törekednek.
Az egyik legjelentősebb probléma a magyar agrár-felsőoktatás szétaprózott, szétforgácsolt rendszere volt, miközben Európára a koncentráció jellemző. A MATE megszünteti a párhuzamosságokat, az elmúlt hónapban olyan intézeti struktúrát hozott létre, amelyben a hasonló szakterületeken dolgozók egységes irányítás alatt folytatják a munkájukat.
A következő feladat az oktatásban szükséges átalakítások végrehajtása. A bolognai rendszer kialakítását követően a magyar agrár-felsőoktatás nem hajtotta végre azokat a változtatásokat, amelyek az ágazat igényeiből is következtek volna. A világ élelmiszergazdaságában az elmúlt két évtizedben nagyobb változások zajlottak le, mint az azt megelőző száz évben, pedig a XX. század a mezőgazdaság fejlődésének az egyik legintenzívebb időszaka volt. Mára az agrárium csúcstechnológiai ágazattá vált. A korábban öt-hat év alatt elévülő tudás ma egyik napról a másikra elavulttá válhat. Ez nagyon gyors alkalmazkodást igényel, amihez a felsőoktatás piacán is igazodni kell. A vállalati partnerek is igénylik, hogy a képzésben nagyobb szerepet kapjanak a műszaki, gazdasági és gyakorlati ismeretek.
A MATE-nak a nemzetközi piacvezető agráregyetemekkel kell felvenni a versenyt egy olyan tágabb szakmai profillal, ami az élettudományi jelzőben is megtestesül. Az Egyetem kompetenciája, feladatköre a mikrobáktól – a talajszinttől – az emberig terjed.
Az agrár-felsőoktatás fejlesztése azért is kulcsfontosságú, mert az agrárium hozzájárulása a GDP-hez lényegesen meghaladja a korábban említett arányt, legalább 10,5 százalékra tehető. Ha pedig hozzáadjuk az általa támogatott szektorokat is a vendéglátásig, turizmusig bezáróan, ez az arány akár a 20 százalékot is elérheti.
A rugalmasabb működést ígérő alapítványi modell segíti az Egyetem átalakítását. Különösen fontos ez most, amikor az agrárszektor társadalmi megítélésén is javítani kell. Az agrárium még mindig a régi képét közvetíti a nagyvilág számára a „digitális arca” helyett, ami teljesen más megvilágításba helyezné a közvélemény előtt az ágazatot.
Bizakodásra ad okot, hogy az elmúlt évhez képest 36 százalékkal nőtt a MATE-re jelentkezők száma. Ez akár az agrár-felsőoktatás legjelentősebb átalakításának a visszaigazolása is lehet, jelezte az Egyetem rektora.
Prof. Dr. Gyuricza Csaba befejezésül arról szólt, hogy a következő uniós költségvetési ciklus történelmi mértékű agrár- és vidékfejlesztési forrásai hatékony felhasználásában is jelentős szerep hárul az Egyetemre a humán erőforrás képzésében és az eredményes kutatásban.
A konferencia további előadásai a tehetséggondozásról, az oktatói és tudományos karrierről, az adatvezérelt gazdálkodásról, a vidékfejlesztési intézményrendszerről szóltak. Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora a modellváltás tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Dr. Lukács Gábor, a MATE egyetemi docense az agrárhallgatók és mezőgazdasági szakemberek körében végzett kompetenciaigény felméréséről tartott előadást. A programot kerekasztalbeszélgetés zárta, amin a MATE-t Prof. Dr. Szabó István oktatási és nemzetközi rektorhelyettes képviselte.
Az online konferenciát a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány és a Digitális Jólét Program szervezte.